"Ünnepeljük a kará..."??Vagy a vásárlásról szól a karácsony?

Napok óta a plázákat járom,pedig nem vagyok dús gazdag örökösnő. Kis pénzecskémmel útra keltem,amit a neten szereztem meg a cuccaim eladásával. Szép kis összeg gyűlt össze. Így nem magamra költöttem,hanem a szeretteimre. Szerettem volna kitörni ebből a szegénységből így elhatároztam,hogy a neten eladom a megunt cuccaimat. November óta vannak vevőim. Nagy sikereket értem el eddig. Büszke vagyok magamra,hogy idáig eljutottam. Saját keresetem volt,nem sok,de az is valami. :) Szóval elmentem a plázába,így a drogériákat vettem célba. Olcsó,de jó minőségű tusolókat,hajápolószereket és szappanokat vásároltam.
A szüleimnek és a testvéremnek is sikerült hasznos dolgokat vennem. A barátnőimnek is vettem ezt-azt.
Tegnap elugrottam a Kökibe nézelődni. Akkora tömeg volt! Alig bírtam menni a folyosókon. Borzasztó látni,hogy az emberek mindenféle hülyeségre költik a pénzüket. A legdrágább drogériákba mennek (Müller) a legdrágább ruha boltokba (Mayo Chix és társai). A könyves boltokban pedig alig voltak. Ennyit a művelődésről. Szeretek olvasni és ha lenne pénzem egyből vennék 5 könyvet,mert olvasni jó!!
Az emberek hajlamosak mindenféle kacatot megvásárolni. Azért,mert akciósak! Pedig nincs is rá szükségük...Megvesznek féláron egy olyan dolgot amit egy év után megunnak...aztán mehet a kukába vagy fel a padlásra. A smink termékeknél és a parfümöknél viszont nem tudják hol a határ. Nagyon drágák így én is az akciós részlegre sétáltam. Nehéz ebben a válságban főleg a munkanélkülieknek. Szegényebb családoknak akiknek még kenyérre se telik. Éheznek és nincs fűtés a lakásban. A gyerekek betegek,nincs pénzük a szüleiknek,hogy gyógyszereket vegyenek. Nincs karácsonyfa,se beijgli,se meleg forralt bor. Ilyenkor ha nézem a vásárló tömeget elszorul a szívem,ha bele gondolok,milyen sokan éheznek kis hazánkban. Szerintem a karácsonynak a szeretetről kéne szólnia! Arról,hogy együtt a család,boldogság és egészség van. Vannak rokonok és finom ételek és italok.Meleg és biztonságos otthon. Az ünnepi légkör ami betölti a teret. Ezekre kéne gondolni nem pedig a több száz ezres kacatokra. Szerintem,ha már vásárlásról van szó,akkor az emberek olyan dolgokat vegyenek amire szükségük van. Adakozzanak a szegény családokat támogató szervezeteknek. Adjanak le régi és már nem használt ruhákat,játékokat,küldjenek ételeket. Mert a karácsony a szeretetről és a támogatásról is szól!
Ünnepeljük a karácsonyt,szeretetben és boldogságban!

Valóban:aki keres talál!

Reménytelen évet és hónapokat tudhatok magam mögött. Összetört álmok után azt gondoltam:mi jöhet még ennél rosszabb? Mikor fogok ki kerülni ebből az ördögi körből? Hogyan fogom megtenni, hogy fogok kijutni ebből? Egyszercsak rám kacsintott a munka lehetőség édesanyám ismerőse által. Egyből állásinterjúra invitáltak és rohantunk is a leendő munkahelyemre. Nagy izgatottságom miatt először félre értettük,hogy megkaptam az állást. A főnök megerősítette: nem álmodtam tényleg van munkám,mert felvettek! Tudjátok mit éreztem abban a percben? Az elmúlt két év gyötrelme és súlya leesett a vállamról. A folytonos út keresés és a rengeteg miért-re meglettek a válaszok. Végre én is megtapasztalhatom a felnőttlét gyötrelmes és sikeres útját. Akárki akármit mond,nekem erre volt szükségem. Elindulni egy úton,valóra váltani egy álmot. Normális emberként részt vehetek a munkaerőpiac izgalmas forgatagába. Lehetnek pesszimisták az emberek,hogy jaj vissza sírod még a boldog gyerekkorodat és a suli időszakot. Most még nem sírom vissza. Lehet,hogy majd a jövőben siránkozni fogok,hogy jaj olyan jó lenne újra iskolába járni! Mindenki ezt csinálja,ha teljesen kimeríti a munka és elege van az egészből. Szerintem lehet pozítivan is felfogni a dolgot: megtudod csinálni!
Ha van lehetőség élni kell vele. Ha nehéz,küzdeni kell. Egy év meló keresés alatt küzdöttem és önismereti vizsgálaton estem át. Rájöttem,hogy egyszer szakács szeretnék lenni! Talán majd jövőre elintézem a dolgot,vagy 2 év múlva kitudja. Először az angol nyelvvizsga legyen meg és a biztos munkahely. Az jó,ha az embernek vannak céljai és álmai. Szeretném végig járni az utat és még mindig megszeretném találni önmagam. Most békében vagyok önmagammal, büszkén veregetem vállba magam,hogy ügyes kislány vagy. :) 2013 január 2.-án elkezdődik a nagy betűs élet, az igazi küzdelem és a való felnőtt élet.
Ha eddig hittem magamban,akkor jövőre is sikerülni fog!

Pedig azt mondják aki keres talál

2011.November 02. Egy éve keresek munkát. Egy éve regisztráltam a Munkaügyi Központba. Egy éve keresem az utamat,de még mindig a sötét erdőket járom. Párszor kaptam már fényességet az út során,de kiderült,hogy egy eltévedt zseblámpás volt,ahogy meglátott engem úgy illant el onnan. A csillagok hiába ragyognak,ha nincs Hold az égen. Mindent megpróbáltam,számtalan önéletrajzot küldtem el álláshirdetésekre. A válság pedig egyre csak növekszik és betámad. Nagyon nehéz elhelyezkedni,de nem is az,hogy megkapod a melót és másnap kirúgnak. Egyáltalán nem adnak melót. Pályakezdő vagyok van Start kártyám, mégse fanyalodnak rám. Van két végzettségem, nyelvvizsgára gyúrok, még kukásnak se mehetnék el. Nincs tapasztalatom, valamit elszúrhattam. Miért nem mentem diákmelóra? Azért mert a hülye tanár állandóan megbuktatott 5 tantárgyból. Így nem mehettem gyakszira,mert rossz tanuló voltam. Nekem pedig nehéz volt a suli,nem adtam fel. Tanultam,mint a gép és tessék átmentem a második évfolyamba. Ott csak egyszer buktam meg félévkor,de nem adtam fel. Akkor már megszűntek a gyakornoki lehetőségek. A tanárok napról-napra eltűntek a suliból. Az osztályban is 5-6-an voltunk. A végére már csak hárman....
Azt gondoltam,ha elvégeztem ezt az OKJ-s tanfolyamot azonnal kapok munkát. Boldogan dalolásztam a Bizonyítványommal, míg neki nem mentem az első nehézségeknek. Amik sajnos csak szaporodtak, egyre jobban húzott le a depresszió. Tönkre tett a munkanélküliség. A barátaim akiket barátaimnak hittem,elfordultak tőlem. Nem foglalkoztak velem,már nem is találkoztunk. Az egyik meglopott a másik elárult. A többit már megse említem. A pasik meg???Áh azok még rosszabbak...
Apám még tavasszal bejuttatott egy önkéntes munkára. Nagyon örültem,mert olyanokat hallottam,hogy még keresni is lehet vele. Sajnos nem kaptam meg azt amire vágytam. Ritkán hívtak,arra voltam jó,hogy rohangáljak. A kollegáimmal is alig találkoztam. Ennél eseménydúsabbra és jobbra számítottam és sajnos nem az aminek látszik. A szívem ismét összetört,mert valóban szeretek segíteni az embereken,de nem adnak rá több lehetőséget. Ráadásul a portás is zaklat engem mindenféle hülyeséggel,én nem vagyok hozzá szokva,hogy egy öreg udvaroljon nekem....Köszönöm ebből nem kérek. Védtelennek érzem magam ebben a világban mégis magamra számíthatok. Már megse kérdezem,hogy mikor jön végre a jó? Mikor történik meg a várva várt csoda? A béke? Miért nem törhetek ki ebből a szerepből? Bárcsak váratlanul lecsapna rám egy lehetőség egy jó meló. Bárcsak megtalálnám azt a pasit,akit valóban érdeklek és nem adja fel. Hanem tovább küzd,mert akar engem. Tudom,hogy meglesz az a pasi akire vágyom,idővel de mellettem lesz valaki. S a meló is jön majd, az is még ebben az évben! Mert van az a mondás: aki keres talál!

Bőrig megázva

Szemtől szembe állunk és még mindig várom a választ. Zuhog az eső,hideg van és reszketek. Idegesen toporgok. Áh nem fog beengedni az életébe. Túl szép,hogy igaz legyen. A lehetőség ajtaja nem akar kinyílni. Már egy éve keresek munkát. Reménytelen ez az egész helyzet! Lehetnék ribanc is az utcasarkon, de az a legalja lenne! Ilyen mélyre nem fogok süllyedni a végén akkor tényleg nem kellek senkinek. Csak ilyen idiótáknak akiknek egy alkalomra lennék jó. Barátok, hol van a régi társaság? Hol van az udvariasság a figyelem és a megbízhatóság? Amint elvégeztem a sulit és állást kezdtem keresni,mintha szándékosan eltávolodtak volna tőlem! Próbáltam közeledni, ők pedig távolságot tartottak tőlem. Elkezdtem a sötétségbe tapogatózni isten őrizz, hogy kihúztak volna a bajból. Nekik jó volt a fényben fürdőzni, aztán jött a felhő és elmenekültek. Gyáván és szívtelenül. Voltak álmaim és céljaim, még saját magam is győzködtem, hogy igen majd eljön az én időm. Csak ez a mondat már kezdett megbolondítani és türelmetlenné tenni. Régóta járom ezt a sivatagot és a francért nem találom az ivóvizet. Tapasztaltra és kalandra vágyom. Megszeretném osztani az életemet egy pasival. Szeretnék szeretni és ő is viszont szeretne. Figyelne rám,vigyázna rám és amikor nem találom a helyem az ölelő karjaiban szeretnék menekülni. Elfeledtetné velem egy kicsit a világot. Mintha menekülnének előlem a pasik. Nekik nem kell munkanélküli barátnő? Nem jobb,amikor otthon van és vár rájuk a barátnőjük? Nem kell azon görcsölni,hogy mikor lép félre a munkahelyén. Nem jár pasik közé és ez tök jó. Hol van a megértés ebben a világban? Miért kell több embert kirúgni a munkahelyről? Ördögi kör ez amiből nagyon nehéz kitalálni. Amikor úgy érzed ó igen eljött az én időm,akkor jön az illúzióromboló. Mehetsz infúzióra. Adagolhatod magad a stresszel és a kilátástalansággal. Küzdhetsz a depresszióval. Aztán megint jön egy kis remény sugár,bevilágít az életedbe, kimászol. Kint vagy és hopp máris újból lent vagy. Hidd el,csak a szakadék szélére jutottál fel. Nem másztál ki egészen a pokolból. A barátaid pedig kinevetnek,hogy de béna vagy! Ja,ezek nem is barátok, ők csak arra jók,hogy a sikeredben osztozzanak,amikor megsem érdemlik. Bepofátlanodnak az életedbe és tovább állnak ha gáz van veled. Nincs annál rosszabb,amikor a testvérednek több barátja van mint neked. Oda át vannak a szomszédban és nevetgélnek. Hallod,hogy milyen jól elvannak. Te pedig küzdesz a neten, hogy legyenek barátaid! Senki nem áll szóba veled! Magadra maradtál fogd már fel! Amikor összefutsz velük a konyhában rád zárják a konyhaajtót. Illetve a testvéred akiben bízol,de aztán rájössz,hogy benne se bízhatsz már. Ebben a helyzetben nem. Megszűntél létezni és csak bábu vagy aki nem találja a helyét a világban,illetve a munkaerőpiacon. Pasi fronton se jutsz előre,ha tetszik neked valaki eltaszítanak tőle. Ha már kiábrándultál belőle akkor a nyakadra sózzák. Oda dobják neked,mint egy romlott darab húst. Nesze edd meg bazd meg! Te pedig arrébb tolod,mert elment az étvágyad az egésztől. Felmész és itatod az egereket, a szíved összeszorul a torkodban levő gombóc akadályozza a levegővételt. Aztán kitör belőled minden fájdalom. Hát igen állandóan belém szúrják a kést. Vérzik a szíved ami olyan szépen felépült a romjaiból. Elveszik minden reményed,mert gondoltad megpróbálsz nem antiszociális lenni. Próbáltál emberi hangon kommunikálni,de néztek rád,hogy milyen szánalmas vagy….

Egy nap pedig valóban felerősödsz, a falak egyre stabilabbak lesznek a szíved körül. Egyszer eljön a fény amit oly régóta keresel. Egyszer a múzsa is homlokon fog csókolni,hogy sikerre születtél! Jönnek nyalizni azok a barátok, akik észre se vettek téged a sötétségben. Azokat hagyd figyelem kívülre! Foglalkozz azokkal, akik ismerik már a múltadat,végig kísértek a lejtőn. Akkor is fogták a kezedet, amikor totál reménytelen eset voltál. Amikor véget akartál vetni az életednek,lelket vertek beléd,hogy ne tedd! Két ember, akik mondták: soha ne add fel! Az egyik a gimnáziumi barátnőm a másik pedig az édesanyám. Ők ketten húztak ki a mélyből, még akkor is amikor makacsul ücsörögtem alul. Amikor totál átáztam az esőben ők tartották felettem az ernyőt,hogy ne legyen nagyobb bajom. Most már bízom benne,hogy minden jóra fog fordulni, hiszen várnak rám sokkal jobb dolgok. Lassan,de biztosan eljönnek azok a pillanatok amikért érdemes lesz élnem!

Amikor nincs kiút

Egy éve munkanélküli leszek októberben. Azóta próbálkoztam,erőlködtem,böngésztem az állás portálokat. Szépítgettem,csinálgattam az önéletrajzomat. Feltuningoltam és csináltattam egy jó képet. Reakció: semmi.
Ismerősöket megkértem,hogy nézzenek nekem állásokat,ha van üresedő hely szóljanak. Szóltak és mondták,hogy az a pozíció nem hogy megüresedett,de meg is szűnt!Csalódottan vettem tudomásul: nincs kiút. Sehol. Van egy OKJ-s bizonyítványom: nem ér semmi nyelvvizsga nélkül. A nyelvvizsgák és a tanfolyamok pedig horrorisztikus áron vannak!Amit ugye nem támogat a munkaügyi központ.Ülnek és malmoznak, behívnak pár embert időpontra. Üljél két órát és utána vedd át a jelenléti lapodat azzal az indokkal: "Jöjjön vissza félév múlva" Addig? Mit csinál az ember? Otthon ül pénz és munka nélkül. Pályakezdőként támogatás nélkül,mert ugye nincs gyakorlat,nincs tapasztalat. Nincs támogatásod,mert még nem dolgoztál. Megszűnik a családi támogatás,mert már nem jársz iskolába. Kapard össze magadnak a kis pénzt,ha tudod és boldogulj. Álmodozol vannak terveid.Várod,hogy hívjanak,időközben a barátaid elhagynak,mert senki lettél.Egyedül maradtál az álmaiddal,a titkaiddal,a saját gondolataiddal.Nincs kivel megosztanod,nincs kinek elmondanod.A lelked tele lesz terhekkel,hova tedd a dolgokat?Tanácstalan vagy,ki az aki átéli azt amit én?Ki van ilyen helyzetben?Valaki?? Én a munkaügyi központ helyében csinálnék foglalkozásokat,találkozókat,kirándulásokat.Munkanélküli klubbot,legyen csapatépítő tréning.Ne,hanyagolják el a munkanélküli embereket.Ők igenis érnek valamit,csak nem tudnak elhelyezkedni a szakmájukban,mert válság van.A politikusok ígérgethetnek munkát,pénzt és adócsökkentést.Nem hiszünk már nekik,csak magunkban bízhatunk,hogy valami történni fog.A politika ahelyett,hogy ezzel foglalkozna egymás vérét szívják a pártok stb. S a híradókban végig kell nézni,hogy a politikusok milyen autóval járnak,mennyit keresnek és a gyerekeik milyen magánovikba járnak és mennyibe kerül havonta. (1 millió Ft-os magánóvoda...) A szegény ember pedig enni se tud normálisan,mert segélyekből él.Számlákat kell befizetni,TB támogatást se kap,mert nincs miből levonni.
A pályakezdő fiatalok diplomával a kezükben utcaseprőnek állnak be,mert nincs helyük a munkaerőpiacon.Külföldre mennek,ha olyan jó anyagi támogatást kapnak a szüleiktől.Az van rossz helyzetben aki próbál kapcsolatokat építeni,de nem megy. Néha olyan érzésem van,mintha lenéznének,lejárt a "népszerűségi" indexem. Érdektelen lettem,majd ha lesz pénzem na akkor barátkoznak velem újból,mert lekell engem húzni.Ki kell használni,mert van pénzem.Na,ezt nem fogom hagyni!Csak azokban fogok bízni akik a nehéz időszakot átvészelték velem.Kibírták a hisztijeimet és a depressziómat, a hangulatváltozásaimat.Támogattak lelkileg és anyagilag sose szorultam rá,hogy segítsenek!Ott volt mellettem 2-3 ember akik biztattak,hogy ugyan ne hülyéskedjek minden jóra fordul.Bennem volt a vágy,hogy kitörjek ebből az egész helyzetből.Vannak lehetőségek amik lebegnek a szemem előtt és két kézzel elkapom őket.100-ból biztosan összejön majd egy.Próbálom élvezni ezt a szabadságot,csak hosszútávon már nem megy.Oké elég volt az egy év szünetből,egyébként terveztem is.Most itt az idő,hogy elinduljak.Hiszen senki se marad meló nélkül.Van egy mondás: "Gyakorlat kell a munkához!Valóban?Inkább munka kell a gyakorlathoz!" Ugathatnak felsőbb rendű beképzelt cégek,hogy holland,német,,olasz,orosz,román nyelvtudás szükséges.Előbb vagy utóbb tönkre fognak menni,mert túl nagy elvárásaik vannak.Ki az a hülye aki elkezd románul tanulni???Angol a világnyelv könyörgöm!Ha azt tudod már mehetsz inkább külföldre.A külföldi Magyarországon levő cégek vessenek magukra!

Facebook 2. rész

Bírom amikor a párok facebookon élik le az életüket,le írok ezekből pár gyöngyszemet íme:

1.verzió: A csaj kiír valamit a falra: "Egyesek olyan hülyék,nem igaz,hogy nem látnak a szemüktől." Egy fiú ismerőse (akiről kiderül,hogy az exe) ír egy komit: "Magadra gondolsz? :)" Csaj: -.-. Elkezdenek veszekedni a falon nyilvánosan,egymást égetik,húzzák-nyúzzák a másikat.Míg benem telik a pohár és jönnek az újabbnál újabb posztok,képek,idézetek,szakítós zenék. OH GOD WHY? Azok alá pedig az ex mindig ír megjegyzéseket...

2.verzió: 4ever alone-ok akik saját magukat lájkolják,sajnáltatják magukat és mindennap tesznek fel magukról úúúúúúúúúúúúúúúj képet! Mostanában az a divat,hogy minden második órában töltenek fel magukról fresh new pikcsört... miért?miért??? lőjjétek le!!!!!!!!!

3.verzió: "cejelmes" párok: "jaj én úd cejetem a kici cejelmemet!maj' megeszem annnnyira de annyira cukiiiiiii! <3!!4?_*?:+%+"%/%!(=/%" -MINEK???? Ja amúgy tényleg minek kell csöpögnie a nyálnak mindenhol? Meg a közös képek is annyira szánalmasok,amiket túlzásokba visznek...Agyfasz..

4.verzió: "bejelölök mindenkit egy képen". Régen nagy divat volt,azért elfogadható volt,de most 2012-ben miét kell 33 embert bejelölni egy Justin Bieber-es képen????Puskát elő,bombát és rakétát,itt a világ vége.GAME OVER!

5.verzió: "unatkozok,valaki írjon nekem." Akkor írj valakinek te hülye picsa!Komolyan mondom nem hiszem el,hogy elvárod mindenkitől,hogy kinyalják a seggedet XDDD. Szánalmas.

6.verzió: "Nézzétek meg ezt a videót,úúúúúj Lady Gaga klip!" Hűhaaa hát oda ne rohanjak meg vissza!Komolyan a végén még meghajolok Gaga előtt,amiért össze trombitált valami baromi béna klipet!Köszi,de nem vagyok rá kíváncsi.

7.verzió:"Játékfelkérések" No comment...Egyesek aztán tudnak játszani,igazi kockák...

Ennyi volt még lesz álmos vagyok :D Folyt. köv. :D

Facebook

-Szia az én nevem...
-Igen értem,ja aha...
-Nem mondod???
-Figyelj elkérhetem a számod?
-Miért nem írsz amikor már elkezdtünk levelezni?
-Miért nem nézel rám mikor beszélek?
-Olyan unalmas a szexuális életem...
-Jaj dehogy csalt meg!Nyitott kapcsolatban élünk!
-Imádom a facebookon hetente változtatni a kapcsolati státuszomat!Egyik héten kapcsiban,másik héten egyedülálló vagyok,harmadik héten pedig egyből házas!
-Megböklek,mert bejössz.
-10 értesítés érkezett! (Béla megbökött,Éva bejelölt téged 55 képen,Ncore faszság felkérés,meghívó és igénylés,Jani a buliból ismerősnek jelölt,Helga játékfelkérést küldött,Küldj Lacikának 10 bárányt,mert ha nem kap akkor megeszi őt a farkas,Géza hozzá szólt az állapotodhoz,Berninek tetszik a státuszod,Ferikének tetszik az SP zenéd,Sanyi egy videót posztolt a faladra.)
-Miért nem beszélsz hozzám élőben,mikor chaten dől belőled minden?
-Zenélsz?Rád kattantam.Nem tudsz gitározni?Felejts el.
-Buzi vagy bakker?
-Lájk,mert kacsacsőrű kurva vagy.
-Rakd ki a melled,mert az a menő.
-Ne,rinyáljál,ha csak a testedet akarják te ribanc!Akkor ne tegyél fel magadról ilyen kihívó képeket..Észlény...
-Pasikról gázos félmeztelen képek...ööööö no comment,dislájk.
 -Fent van rá írok,vagy inkább nem,majd ő rám ír...
-Magányos vagyok,senki se ír rám.Áh inkább maradok fent hátha...
-Bejelölöm az összes haveromat a képen.
-A fél osztályt is bejelölöm a családfán.
-Érettségi után már leszarjuk a legjobb barikat,illetve majd két év múlva keressük meg őket.
-Gáz vagy sem,de bevallom facebookon,hogy...hihi nem mondok el semmit találjátok ki mi a bajom XD
-Gézának a szomszéd havernak kiírjuk a falára,hogy egy köcsög láda! XDDD
-50 kutyám,40 macskám és 900 bogaram van a lakásban.
-Mekiben eszek,KFC-ben eszek,jó hogy nem wc-n szarok a Deákon.Tag:WC-Pláza-hasmenésem van.
-Csücsöri képek a klotyóról.Mutassuk meg,mekkora libák vagyunk.Na,kik vagyunk mi??Csücs,katt.
-Lehetne csücsöri kép a börtönből is...
-50 csajt fektettem le!Ákos nagyon menő vagyok!
-Lájk a tudományos cikkeknek,zenés,filmes,pornós,mesés cikkeknek.
-Oszd meg és uralkodj!
-Ki voltál előző életedben? (Hitler?)
-Ki látta az adatlapodat? (wtf,de tényleg :O)
-Ki a legjobb barid? (Annácska akit tíz éve nem láttál)
-Alkalmazás:szerelmi izébizé.Péter a nagy Ő-d,aki mellesleg házas ember már..
-Gyerekünk született. (Nekem meg hörcsögöm van)
 -Melyik zene illik hozzád? (SP,Fluor soroljam még?)
-Melyik filmhős lennél? (Superwoman!!!)
-Andor akivel 3 éve együtt élsz,csak 10%-osan szeret. ( ó,te szegény!)
-Tíz év múlva 12 gyereked lesz.
-Mikor lesz az esküvőd?2015-ben (ha lesz pasim,házam,pénzem)
-Melyik munka illik hozzád? (Te lenni kukás)
és a legjobb:
-Melyik sztár vagy? (Brad Pitt-mondja az alkalmazás Piroskának)

Ennyi köszönöm :D

Magányos órák

Amikor kérdezik, hogy milyen régóta vagy már férfi/nő nélkül. Akkor valami frappáns választ kell adnod rá. Mondjuk azt, hogy „már jó ideje” vagy „most nincs szükségem senkire,megvagyok egyedül.” Stb. Hazugság, igenis mindenkinek szüksége van egy társra. Valakire akire támaszkodhat ebben a megzavarodott világban. Akihez bármikor menekülhet egy-egy zűrzavar után. Tudja, hogy számíthat rá mindig,mert ő vár rá…. Rám senki sem vár. A testem már teljesen kivan éheztetve az érintések után. A szerelem olyan mint a luxus, mint a kincs. Ott van előtted, de nem kaphatod meg. Csak vágyakozol utána, a tested lángol, a szíved darabokra törik. Vissza emlékszel a legutóbbi kapott csókodra…Illetve a búcsú csókodra és vágysz rá. Valami újra,valami fantasztikus dologra. Egyszerűen szomjazol, mint egy kiszáradt növény. Megremeg a tested amikor hirtelen hozzád ér az újdonság. Rájössz,hogy milyen régóta éreztél már ilyet! A szikrát, a bizsergést, egyszerűen hihetetlen nem is számítasz rá,de rájössz,hogy valami kezdődik,ami elmúlt. Hozzá érsz az ajkaidhoz és végig simítasz rajta. A könnyeidet ízlelgeted és rájössz, hogy sírsz. Nem, nem akarsz sírni, neked nem szabad! Állj le! Mit képzelsz, pont ilyen dolog miatt fogsz bőgni? Azért, mert baromira magányos vagy? Nincs kapcsolatod a külvilággal? A falak pedig ledőlnek, mert gyenge vagy és olyan ember ront be rád, akire nem is vártál. Felkavarja a megsebzett világodat, látja benned a csatát. Belelát a lelkedbe a szemeiden keresztül. Látja, hogy baromira szenvedsz a fájdalomtól. Hiába mosolyogsz, ha belül majd’ meghalsz a magánytól.

Már nem is emeled fel a kezedet a segítőknek. Ott vagy a gödör legmélyebb bugyrában és egyre lejjebb ásod magad. Nem lesz így jó. Egy nap azt sem fogják tudni, hogy létezel. Annyira elásod magad. Egyszercsak valami kiránt téged onnan. Egy nap érezni fogod, hogy napról napra a felszínen találod magad. Elkezdesz élni és érezni. Az érzéseid úgy kifognak robbanni mint a vulkán. Átjárja majd az egész testedet és a szemeid is megváltoznak: ragyogni fognak. Az életkedved napról napra jobb lesz,mert tudod,hogy eljön a te időd is. Türelmesen leülsz a Hold fényében és kitalálod, hogy érd el a céljaidat.

Ez nem szerelem csak egy...de ez mi?

Egyszer már mindannyian átéltünk egy szerelmi kalandot és csalódást. Van úgy,hogy az embernek idő kell, míg kiheveri a fájdalmat és a csalódottságot. Olyankor mély depresszióba esünk, nem akarunk senkit se a közelünkbe engedni. Lemondjuk a bulikat, lepasszoljuk a legjobb pasikat, mert tuti, hogy kihasznál minket. Frissek a sebek,nem akarunk még nagyobb fájdalmat. Elhatárolódunk a külvilág adta lehetőségektől… A barátaink akik mindig ott voltak, napról napra eltűnnek. Egyszer csak egyedül maradunk a világon. Naná,hogy a falak a szívünk körül egyre jobban vastagodnak. Vajon ki fogja áttörni a gátakat? Ki az aki megtöri az ezer évnek tűnő magányunkat? Tényleg létezik a nagy Ő? Amikor szerelmesek vagyunk az egész világ rózsaszínbe borul. Mindent megtennénk a szerelmünkért. Csak Ő létezik a számunkra. Na,de…mi van azokkal a reménytelen szerelmekkel? Miért az elérhetetlen és a vágyálom pasi kell? Miért nem jó nekünk az,akit tálcán kínálnak? Miért lökjük el a jelentkezőket? Mi van akkor ha két ember passzol egymáshoz, még se tudnak összejönni? Azért,hogy ne szülessen igaz szerelem? A boldogság mára már luxus? Aligha nem. Néha úgy tűnik, de igazából nem az. Csak harcolni kell érte, és a másik félnek jeleket kell mutatnia,hogy igen gyere már ide közelebb! Vagy valami. Összejönnek, járnak pár hónapig, aztán kiderül, hogy mégse működik a kémia. Szakítanak, újból jön a szívfájdalom, ez játszódik le évről évre, vagy 2-3 évente. Azt mondják sok békát kell megcsókolni.

Drága facebook segítségével gyorsan lecsekkolhatjuk a jelölteket. Nézelődhetünk, válogathatunk, esetleg meg- vagy félre ismerhetjük. Gyors nyomozás után rájön az ember,hogy ő az akit keres vagy nem. Vannak túl tökéletesnek látszó és átlagos és nem bejövős pasik. Mindig az aranyközéputat keresem. Ezért is meglepő ha túl tökéleteset találok.

Egyetlen hibája, hogy nem akar kapcsolatot. Illetve akar, csak nem lépett ki abból a bizonyos reménytelen szerelmes státuszból. Jó is lenne facebookon egy ilyen családi állapot: „Reménytelen szerelmes” Békén hagyják vagy segítenek neki a barátai. Napról napra születnek körülöttem kapcsolatok és tovább lépések a kapcsolatokba. Új szerelem, eljegyzések, összeköltözések, esküvők, babák stb. Az én életem semmit se változik. Örülök, hogy minden rendben van, de mégis érzem,meghülyülök az egyedülléttől. Lemondják a találkozókat egy randi miatt, a kifogások miatt, minden más hülyeség miatt. Belefáradtam, hogy totális hülyének néznek. Megszoktam. Valahogy hozzám nőtt az egész magány dolog. Amikor mellettem beszél két ember egymással, persze velem is. Mégis villám gyorsan eltudnak kalandozni a gondolataim. Pár perc fázis késés után újból elmagyarázzák a témát. Rájövök, hogy nincs mit hozzá szólnom, mert bevagyok zárva egy kalitkába. Repülnék, de nincs hova és nincs kivel. A szobám sarkába lekuporgok és zokogok, mint egy megkínzott vad…..A levegőt nehezen veszem, a könnyeimtől nem látok. A szám kiszárad a szívem majd kiszakad a helyéről. Mintha szakítottak volna velem. Az álmosoly nem megy már tovább. Kiakarom mutatni a világnak, hogy igenis kurvára fáj itt belül. Nem bírok talpra állni, de ha sikerül is egyből elbukok. Nem akarok a legújabb divatnak élni, hogy járnak velem egy hónapig és egyből dobnak. Nincs kedvem játszani, túl sok sérülést szenvedtem már. Túl sok a heg a szívemen… Szóval gyerekek, ne divatból járjatok egymással. Biztosan vicces, hogy hetente beállítjátok, hogy kapcsolatban aztán egyedülálló. Itt-ott gratulálnak vagy sajnálnak. Amikor igazán boldog vagy, azt fogják hinni, na majd két nap múlva megint szétmennek. Szóval lassan a testtel! A végén még te magad fogsz megsérülni és sose fogod megbocsájtani magadnak ezt az egészet.

Én pedig megpróbálom végig csókolni a békákat, hátha herceg lesz belőlük, vagy én magam változok át békává. Bármi megtörténhet!

Hiszel bennem ugye?

Nem, nem hiszel bennem. Magad elé nézel és a fejedet lógatod lefelé. Néha el-el kapom a tekintetedet,de…állandóan lerázol! Mit akarsz tőlem még? Egyszer rám nézel, máskor meg  nem. A jelenléteddel idegesítesz, máskor pedig hiányzol. Mi történik velünk? Ezek a hangulatingadozásaid az őrületbe kergetnek. A viszonyunk pedig tovább folytatódik, mert „szeretjük” egymást. Legszívesebben megfojtanálak egy kanál vízben és egyből végeznék veled. Most nem vagy itt, ezért egy könyvvel és egy pohár limonádéval együtt kiülök a hintaágyra. Békesség honol az udvaron, a gondolataimat próbálom lenyugtatni egy ütős regénnyel. Már ha ütős. Mint a pálinka, úgy fejbe ver,hogy nem bírom letenni a könyvet. Nyugi a limonádé tudtommal alkoholmentes. Ringatom magam a hintaágyon a könyvet magam mellé teszem, a poharat pedig a földre. Hátra döntöm a fejemet és relaxálok.

A szél könnyen fújja az arcomat. Élvezem, ahogy megszárítja az izzadt bőrömet. Oda ragadok a hintaágy párnára. Remek. Elfognak az emlékek amikor múltkor mellettem ültél és nem akartad megfogni a kezemet. Remegő hanggal próbáltam tudtodra adni, hogy bejössz nekem. Erre átkaroltál és nevettél. Először zavarba estem, mert hirtelen nem tudtam, hogy vetted-e a jeleket? Végül a fényes Holdra néztünk. Ragyogott az égen. Romantikus volt. (Ja csöpögős romantika…Szeretem ha csöpögős cukormázas..na jó elég.) A kezeid az enyémbe fonódtak és rám néztél. Megfogtad az államat és megcsókoltad az ajkaimat. Először felse bírtam fogni, hogy mi történik aztán ráéreztem a dologra. Szomjaztam erre az egészre. A testem ki volt már éhezve az érintéseidre, a csókodtól lángolt az egész arcom,belebizsergett minden porcikám.

Elhúzódtunk egymástól és bámultunk a semmibe. Illetve az éjszakába. Ekkor kezdődött el minden. Azt hittük egymásnak vagyunk teremtve. Félév után már tapostunk a másik idegein.

Tomboltunk, veszekedtünk,békültünk,sírtunk,nevettünk. Stb.

Aztán hirtelen a hangulatod depresszióssá vált. Kerültél, elmenekültél, lenéztél, megütöttél. Attól a perctől kezdve kiábrándultam belőled. A sebeim vérezni kezdtek a szívemen. Az egész életem sötétbe borult és nem hittem senkiben se. Volt aki kinevetett, volt aki mellém állt.

Most pedig csak ketten állnak mellém az pedig pont elég. Nem érdekel,hogy ki mit gondol rólam és miért beszélnek ki. Én ilyen vagyok. Talán eljön majd az én napom is. Mondom, csak talán! Aztán felállok a hintaágyról, nyújtózkodom egyet és berohanok a magányos szobám zugába. Sírni.

Zátonyra futott barátságok

Gondolom mindenkinek van olyan ismerőse, aki közel áll hozzá. Tudja minden csínját-bínját. Ismeri az összes kis titkát, sőt még a legpiszkosabb fantáziájáról is tud. Aztán egyszer csak eltűnik és hónapok múlva se jelentkezik. Na,jó havonta egyszer rád ír facebookon, mert pont ráér. Vannak barátok akik évekkel ezelőtt  best friends címet viselték magukon. Akármerre jártak, mindig egymás nyakán lógtak. Ha egy pasi dobta a csajt, a barátnő máris ott termett egy halom papírzsepivel és vigasztalta. Mindenről elsőnként tudott: „azt hiszem a pasim megcsal!” „kibékültünk Petivel jövő héten itt fog aludni nálam” „A szüleim nem értenek meg engem állandóan csesztetnek!” „Átmehetek hozzád? Elpusztult Gizike a ló’ stb.. stb. Lehetne sorolni ezeket, a dolgokat. Közös élmények, közös fényképek, napló bejegyzések. Ezek azok amik bizonyítják, hogy milyen jó is az ember lányának, ha van egy kebel barátnője. Szinte együtt nőttek fel, együtt is szeretnének majd férjhez menni. Stb. Aztán hirtelen beárnyékolja az egyiküket a csábító idegen környezet. Hirtelen megváltozik, depresszióssá válik, aztán elkezd drogozni és minden héten új pasija van. A másik fél pedig egyedül maradt, aggódik és idegeskedik, hogy mi a fene ütött a csajba??? Hová vezetett mindez? Mi történt? Ezer és ezer kérdést vetünk fel, ha nem értjük ezeket a nagy változásokat. Kamaszkor ide vagy oda, ez az időszak amikor a fiatalok keresik a stílusukat, az útjukat, a válaszukat a kérdésekre. A hoppon maradt barátnő pedig kénytelen feladni a küzdelmet és új lelki társat keresni.

Internet ide vagy oda, az ember hamar megtalálja a közös hangot a site-okon a másikkal. Aztán beújítunk egy new best friend-del, mert ez a trendi, mióta Paris Hilton bevezette ezt a barát leváltós showt. Érzéketlenül,de mégis megjátszva az ártatlan cicamicát, ejtette ki a jelöltjeit. A fiatalok, pedig úgy vették le az egészet, hogy de jó akkor ők is váltogathatják a barátaikat havonta! (Pedig csak egy show műsor volt,nem valóságshow, egyszerűen minden megvolt rendezve!) Ismertem egy csajt legyen a neve, Sári. Sárival nagyon jóba voltam, évekig játszottunk együtt az udvaron. Majdnem mindennap találkoztunk, hiszen állandóan fecsegtünk a pasikról meg a zenéről. Aztán hazajött egy táborból és sorolta az új ismerőseit.

-Képzeld találkoztam egy Juci nevű lánnyal, az edző táborban végig hülyéskedtünk.- oké első lány. Aztán 3-4 hét múlva. –Jaj hát ez a Ancsa milyen jó fej!!! Szereti Britney Spears-t és kiderült az is,hogy mániákus gyűjtő stb.- Jött az iskola, aztán Sári belezúgott egy Misi nevű fiúba. –Kiderült, hogy a táborból ismerjük egymást, hát nem remek? Azt hiszem szerelmes vagyok!- mondta akkor 10 évesen J Teltek múltak az évek, eltávolodtunk egymástól,mert én az érettségire készültem Sári pedig a középiskolai éveit kezdte el. Néha találkoztunk, aztán egyre ritkábbak voltak a találkozásaink. 3-4 évig nem találkoztunk. Egyszer összefutottam vele az utcán, két osztálytársnőjével Ritával és Marcsival. Sári úgy nézett ki mint egy kurva, de komolyan. Bőrszoknya, térdig érő csizma meg valami ribancos mellet nem takaró topban flangált az utcán. A csaj nem hogy köszönt volna még el is húzódott tőlem, nehogy rám nézzen, még az arcát is takarta. O__________o Msnen se beszélgettünk, mert kiírta, hogy hány hónapja jár a pasijával Lalival. Soha nem hallottam a Lali nevű csávóról. Nem jött beszámolni nekem, hogy boldog kapcsolatban él. Bár már nem is izgat, hogy nem mondta el, az ő dolga volt. Flóra a szomszéd csaj elmesélte, hogy Sári már jó ideje összejött a pasijával. Együtt hálnak éjjel-nappal. Sári éjszaka jár haza stb. Sose láttam a Lalit. Sári pedig egy évig nem mutatkozott. Aztán eltelt még egy év és egyszer csak rám írt msnen.

Sári üzenete: Szia J Régen beszéltünk már, hogy vagy?

Én: Szia :O Na, ez az, hogy tök rég beszéltünk! Köszi jól vagyok,suliba járok stb. Te?

Sári: Képzeld, nem tudom, hogy hallottad-e,hogy járok valakivel…

Én: Flóra mesélte. :P

Sári: Igen, gondoltam…Flóra sokat beszél…Szóval az van,hogy…

Én: ??:O

Sári: Szakítottam a pasimmal és nagyon magam alatt vagyok L Féléve szétmentünk, most nincs senki akivel beszélhetnék… L

(Hozzá teszem ,hogy mindig ott voltam…csak nem kereste a társaságomat,ennyi!)

Én: Elhiszem, mi van a csajokkal?

Sári: Áh…Flórával is rosszba vagyok. Nem is érdekel, átjössz?

Én: Aha átmegyek, vigyek valamit?

Sári: Amit gondolsz.

Én: Oké,megyek majd csöngetek! Szia!

Sári: Szia

Félóra múlva át is mentem. Sári sokat mesélt az elmúlt évekről és én is elmeséltem az ügyes bajos dolgaimat. Elmeséltem, hogy egy éve mentem szét a párommal stb. Nagyon jó volt a beszélgetés, reménykedtem, hogy újra fogunk talizni. 1 éve,hogy nem találkoztam vele…. Tavaly nyáron áthívtam egy kerti partira és azóta semmi. Nem keres, nem köszöntött fel a szülinapomon. (felköszöntöttem tavaly nyáron, én hülye, mit is gondoltam?) Rám se hederít semmi. Facebookon is tökre elvan szállva magától. Csücsöri képeket tesz fel és még rúdtáncol is….. pffffffff…….. Sajnálom, hogy megszakadt a barátságunk, mert nagyon jó kis csajos partikat tudtunk rendezni. Részemről már elmúlt a barátság, nem is zavar már,hogy nem ír rám. Nem idegesítem magam miatta. Az ő dolga azt csinál amit akar. Aztán egy nap mikor megint egyedül lesz, akkor felkereshet, de én visszafogom utasítani. Érezze át, milyen egyedül lenni, és elhagyatottnak lenni. Problem?

Mi leszel ha nagy leszel? Pornósztár!

Amikor gyerek voltam rengeteg ötletem volt,hogy mi szeretnék lenni,ha néni leszek. Terveim között volt: Hamupipőke, színésznő (nem pornó), énekesnő,fodrász, aztán újságíró lett belőlem. Igazából írónő szerettem volna lenni, de anya mondta,hogy nem létezik papíron ilyen szakma, így beletörődtem, hogy egyszer lekell majd érettségiznem és újságírói szakmát kell tanulnom. Rendben…Képzeljétek bele se gondoltam, hogy a kis álmom valóra vált :D

Író lettem :D Na jó kis firkász újságíró aki munkanélküli. Nyelvvizsga nélkül. (Köszönet azoknak az iskolai vezetőknek akik elnapolták a lehetőséget. Megszüntették azt a vizsgarészt stb. Köszönjük,hogy kerestek új angol tanárt,de tényleg. Mert e nélkül a papír nélkül totál nem érek semmit. Gyakorlati lehetőséget éppen,hogy adtak volna,csak kevés hely volt….Így a szüleim által sikerült csak egy hónapra bekerülni egy neves napilaphoz.Aztán jöttek a pótvizsgák így nem volt lehetőségem tovább maradni. Egy évvel ezelőtt pedig sikeres vizsgát tettem le, így megkaptam a szakmát. Örömködve, táncot járva rohantam haza, hogy lett belőlem egy valaki és azonnal munkát kell találni,mert marhajó,hogy máris elkezdhetek dolgozni! (De lelkes voltam akkor! :O ) Egy éve lesz már,hogy munkát keresek,kisebb-nagyobb sikerekkel. Félnek attól,hogy ha elkezdek dolgozni külföldre fogok költözni??? Naná,hogy! Ezzel akarnak vissza szorítani minket,fiatalokat! De itt mit kezd az ember könyörgöm! Főleg,hogy zárva van minden ajtó,nem adnak hozzá kulcsot. De,ha adnak is kiderül,hogy rossz kulcsot adtak és nevetve mennek el mellettünk. (ez alatt a szakmai gyakorlati hiányt értem) Nem adtak lehetőséget arra,hogy belekóstoljunk a szakmába. Az amerikai sorozatokban tökre mázlisták azok a fiatalok akik:

1. főiskolára akarnak járni és ezerrel hajtanak az érettségire,mert legalább van céljuk.
2. az iskolájuk felajánl gyakornoki állásokat
3. kibontakozhatsz különböző iskolai rendezvényeken, lehetsz musical sztár,a legmenőbb pom-pom lány vagy stréber aki búcsúszöveget hablatyol az érettségi banketten.
4. a suli legmenőbb csávójával járhatnak, vagy a legbénábból csinálnak menő pasit.
5. azok az iskolai bálok!!! Irigylésre méltó partikat nyomhatnak,ahol vannak bál és bálkirálynő választások. A buli végén pedig andalító zenére táncolhatnak a csajok a suli legmenőbb pasijával.
6. a szüleik kő gazdagok,mert mindig van félre tett pénzecskéjük az egyetemre. (kislányom mióta megszülettél azóta gyűjtöttük neked az egyetemi pénzedet)
7. kapsz állást!!!!!!!!!!!!! Mekiben,közértben,ruhaboltban,étteremben. Jó kis kezdés,de mindig megéri.
8. végül mikor befejezted az egyetemet,találsz párt magadnak a szüleidnek megmutatod az eljegyzési gyűrűdet és boldogan élsz míg…
9. inkább hagyjuk :D elég a listából amerikai akarok lenni!!!!!!

Ha jól akarsz élni,költözz külföldre! Ennyi.

Vagy nem?

Mi van azokkal akiknek a válság idejében nincs pénzük kimenni? Főleg,hogy nincs állásuk,se kezdőtőkéjük stb.? Nagy kakiban vannak az biztos…. Előttük a fényes jövő,mert van érettségijük, szakmájuk,de nyelvvizsgájuk nincsen. Kell két éves szakmai tapasztalat. (Honnan a francból mikor esély sincs rá,hogy elkezdje valahol az ember. Szüljél te is szakmai tapasztalatot!) Jó helyre kell születni,olyan családban ahol vannak üzleti kapcsolatok. Vannak ismerősök akik szakmán belül helyezkednek el. Kellenek kiöregedő nyugdíjba vonuló rokon, vagy ismerős aki átadja neked a helyét. Lassan már luxus lesz dolgozni. Ezentúl utáljatok felkelni hajnali 5 óra tájt. Nyavalyogjatok,hogy rohadjon meg a munka, de örüljetek a kevés kis fizetésnek (legalább van pénzed bazd meg!) Aztán gyűjtsetek külföldi karrierre és takarodjatok el az országból. (Legalább nektek fényes jövőtök lesz!) De,nekünk huszonéveseknek??? Középiskolában ugatták,hogy ha nem tanulsz kukás lesz belőled!

Kérem szépen láttam már diplomás kukás fess fiatal embert! Akinek van 2 nyelvvizsga bizije,szakmai tapasztalata,de nem tud kimenni külföldre,mert kevés a pénze…. Szívás. Egyre rosszabb lesz a helyzet kis hazánkban. Ennél mélyebbre is lehet süllyedni? Úgy látszik igen,de, hogy fogunk kimászni ebből a gödörből,ez már nem pénz kérdés lesz. Hanem hozzáállás….

Randizz egyet facebookon

A magány mindenhol ott van, még akkor is,amikor valakivel együtt lógsz. Betölti a lelkedet, elszorítja benned a jó érzéseket. Van amikor vágysz rá,van amikor megakarsz szabadulni tőle. Legszívesebben eltörölném mostanában a magányt. Mint szót,mint fogalmat,mint jelenséget.

Mióta bejött ez a facebookos dolog,azóta rengeteg magányos lélekre bukkantam. Ott ülnek éjjel-nappal az emberek, nézelődnek lájkolnak,bökdösnek,kiírnak minden féle hülyeségeket. Osztják az észt és a bölcsességeket. Bár mondjuk bírom az idézeteket. Feltéve,ha jók.

Gondolj bele van valaki aki neked tetszik. Milyen jó már,követheted hol van,mit csinál,mit lájkol,mit szeret és mit nem. Aztán egy nap meglátod az igazi arcát,amikor káromkodik és furcsa dolgokat ír ki,vagy lájkol…kiábrándulsz belőle,de amikor lájkol valamit, hűha újra favorit. Ördögi kör ez,megmondom őszintén….A lépcső legalján vagy nem is tudom,hol tartok a kapcsolat építésnél. Illetve eddig jól mentek a barátkozások,míg ez a szar facebook nem fertőzte meg a világot. Ellustulnak a fiatalok, nem találkoznak,mert úgyis azzal végződik: majd facebookon beszélünk. A személyes beszélgetések mindig őszintébbek. Ma már, a kapcsolatok is az interneten születnek meg. Randi helyett,webcam. Igazi csók helyett státusz változtatás,hogy kapcsolatban. (Mert ma már ez a legújabb hülye divat!)Nincs semmi érintkezés,se intimitás,se izgalom. Se pillangók a gyomorban.

Nem tudod kiolvasni a másik szeméből,hogy örül vagy nem. Nálam fontos dolgok azok,amik a kinti valóságban történnek. Az érintések,a beszélgetések,kis nevetés,mosolygás. A másik tekintete, a hangja. Mind alapvető dolgok,olyan dolgok amik többet árulnak el,mint egy chat beszélgetések. Ezek hiányoznak a mai facebookozoknak. Szerintem ettől olyan merevek a valóságban. Nem tudják mit tegyenek,mi a helyes és mi nem. Kijönnek a gyakorlatból és a témából is. Bár a téma lehetne a legutóbbi beszélgetés is. Láttam már olyan randit is,hogy a fiatalok találkoztak. Vettek kávét és meki menüt és leültek beszélgetni egymással. Kb. az ital és étel fogyasztás után 10 perccel máris nyomkodták a mobiljukat. Nevettek magukban és mutogatták egymás telefonját. Egy idő után pedig elhalkultak és csak a telefon billentyű hangját hallottam. Nagyon meredek…Idáig fajult a világ, kifogysz a témából és felmész facebookra….Jó randizást gyerekek!

ez meg az

Ott jön, gyors smink igazítás. Ruha csekkolás, látszólag minden rendben és jön. Kihúzom magam egy kettő és…lassított felvételben elmegy mellettem. Milyen jól néz ki! Persze úgy csinálok mintha nem létezne, elhúzódom és a távolból bámulom. A haja olyan tökéletes volt mint egy modellnek. Az alkatáról nem is beszélve. A szemei más felé néztek, vagy rám? Nem tudom, de egyszer lebuktattam,hogy engem néz az udvaron. Amikor rám köszönt legutóbb nem találtam meg a hangomat. Így egér hangon köszöntöttem: szia! Ne tudjátok meg,de ez volt életem legégőbb…köszöntése?? Vagy cincogása :D Félre a tréfával, akárhányszor megbeszélem magammal, akárhányszor leírom a forgatókönyvet, hogy mit hogyan fogok tenni. Mi történik??? Átváltozok valami idiótává :D Naná,hogy elmenekül tőlem…illetve én futkosok el előle,de miért??? Nem érzek iránta semmit, hiszen nem ismerem. Csak szimpi. Ennyi, de jó lenne valami,de mintha elzárná magát előlem.. Vagy én magam előle… Így nehéz megismernem. Mi történt a tavalyi énemmel? Olyan lazán kezeltem vele a dolgokat, most meg egy év után mi történt velem??? Mi a franc ütött belém? És belé??? Az egy dolog,hogy leült mellém a tűznél..awww. :DDD de,hogy még nem is beszéltünk..ja mit is mondhattam volna??? Áh inkább elment inni és dobálta magával az üvegeket na ez az…Én meg ott álltam és próbáltam beszélni,de állandóan elvonta a figyelmét rólam. Így az eget bámultam és vártam, hogy véget érjen az éjjel…Halál lazán elmentem mellette,mikor a hátam mögött tudtam úgy vigyorogtam mint egy vadnyúl. Valaki tudta, valaki nem. Én magam tudtam, hogy min vigyorgok úgy mint egy igen mint egy vadnyúl XD.

Zavarba ejtő volt, mikor nem bírtam megszólalni, de amikor megszólaltam (amikor mellettem ült) hülyeségeket beszéltem. ??? Össze-vissza járt…ja nem is beszéltem semmit :D Vagy lehet, nem tudom. De emlékszem az első öt perce? :D őőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőő- ez volt a fejemben :DDD szerintetek??? Gáz vagyok tudom. Lassan 3 éve,hogy dolgom volt egy pasival. Az exemet könnyű volt meghódítani,mert 8 éve ismertem már.. Nekünk is ennyi év kell??? Úristen ne! Míg a fejemben cintányéros majom csapkodott addig két pofára zabáltam a kaját. Illetve nyammogtam, mert egyik kezemben a tányér volt villával a másikban pedig a kenyér. Hehe… Aztán valaki kérte a kenyeret egyszerre kaptunk oda…Hűűű :DDD Végül Ő adta oda :D :P Kis ő nem nagy :D XD Szóval félre a tréfával. Aztán pár héttel, illetve egy héttel később újra találkoztunk,de aztán ment is valamerre…De király. Mikor megtudtam,hogy jön úgy össze kaptam magam mint valami találkozóra. Slampos itthoni ruhában ki a franc fogad pasikat? Illetve köszönt pasikat… :P Amcsis filmekben a főszereplő csajok egy szál pizsiben lófrálnak a kiszemeltjük előtt, szóval az ott természetes. Én nem olyan vagyok, max,ha amcsiban fogok élni akkor kipróbálom :D Ja,de…most jut eszembe!

Már lófráltam előtte pizsiben tavaly nyáron!!!!!!!!!!!!!! OMG O____________o ez szörnyű!

Mentünk valahova strandolni jött pár haver és tesóm csaja stb. Ott volt a csávó is. Nem tudtam, sőt nem tetszett nekem…Csak attól a perctől kezdve mikor megláttam a konyhában xDDD Halál lazán oda biccentettem egy hellót, oda mentem a hűtőhöz és zabáltam :DD Gyerekek manapság mindennek az ellenkezőjét csinálom XDD Komolyan XD Mi ez???

Szóval pizsiben kócosan ettem össze mindent előtte :D Haláli de nem? Aztán szóltak öcsémék,hogy öltözzek már fel,mert indulunk. Jaaaaaaaaaaaaaaaaa………..Jó :D

Felmentem és utánam jött, vagy nem tudom…xDDD Aztán néztek valamit a fiúk a gépen stb.. okééé…. Felkaptam magamra valami göncöt. Naná,hogy szoknyát :D Meg valami felsőt XD

Egy kis incidens után elindultunk. Nagy nehezen. Jó kis nap volt, fürödtünk,ettünk lángost,hambit stb. Attól a naptól kezdve facebookon hülyültünk. Aztán volt idő mikor elkezdett bökdösni. Én pedig visszaböktem nevetgélve, hogy hahahahaha…..ahhha…

Egy nap aztán rájöttem, hogy tetszik…Okos,kedves és néha olyan fura :D De,tetszik,megismerném,de elzár magától. Olvastam egy horoszkópban,hogy ez természetes,hiszen idegeneket nem nagyon enged közel magához…De,már nem vagyok idegen. Bízom benne, hogy valami csak kialakul nem akarok ismerős idegen lenni. Nem akarok az a lány lenni,aki csak úgy van,de nem csinál semmit…Ne,foglalkozzon többé azzal,hogy fél tőlem,mert nem kell.