Napok óta a plázákat járom,pedig nem vagyok dús gazdag örökösnő. Kis pénzecskémmel útra keltem,amit a neten szereztem meg a cuccaim eladásával. Szép kis összeg gyűlt össze. Így nem magamra költöttem,hanem a szeretteimre. Szerettem volna kitörni ebből a szegénységből így elhatároztam,hogy a neten eladom a megunt cuccaimat. November óta vannak vevőim. Nagy sikereket értem el eddig. Büszke vagyok magamra,hogy idáig eljutottam. Saját keresetem volt,nem sok,de az is valami. :) Szóval elmentem a plázába,így a drogériákat vettem célba. Olcsó,de jó minőségű tusolókat,hajápolószereket és szappanokat vásároltam.
A szüleimnek és a testvéremnek is sikerült hasznos dolgokat vennem. A barátnőimnek is vettem ezt-azt.
Tegnap elugrottam a Kökibe nézelődni. Akkora tömeg volt! Alig bírtam menni a folyosókon. Borzasztó látni,hogy az emberek mindenféle hülyeségre költik a pénzüket. A legdrágább drogériákba mennek (Müller) a legdrágább ruha boltokba (Mayo Chix és társai). A könyves boltokban pedig alig voltak. Ennyit a művelődésről. Szeretek olvasni és ha lenne pénzem egyből vennék 5 könyvet,mert olvasni jó!!
Az emberek hajlamosak mindenféle kacatot megvásárolni. Azért,mert akciósak! Pedig nincs is rá szükségük...Megvesznek féláron egy olyan dolgot amit egy év után megunnak...aztán mehet a kukába vagy fel a padlásra. A smink termékeknél és a parfümöknél viszont nem tudják hol a határ. Nagyon drágák így én is az akciós részlegre sétáltam. Nehéz ebben a válságban főleg a munkanélkülieknek. Szegényebb családoknak akiknek még kenyérre se telik. Éheznek és nincs fűtés a lakásban. A gyerekek betegek,nincs pénzük a szüleiknek,hogy gyógyszereket vegyenek. Nincs karácsonyfa,se beijgli,se meleg forralt bor. Ilyenkor ha nézem a vásárló tömeget elszorul a szívem,ha bele gondolok,milyen sokan éheznek kis hazánkban. Szerintem a karácsonynak a szeretetről kéne szólnia! Arról,hogy együtt a család,boldogság és egészség van. Vannak rokonok és finom ételek és italok.Meleg és biztonságos otthon. Az ünnepi légkör ami betölti a teret. Ezekre kéne gondolni nem pedig a több száz ezres kacatokra. Szerintem,ha már vásárlásról van szó,akkor az emberek olyan dolgokat vegyenek amire szükségük van. Adakozzanak a szegény családokat támogató szervezeteknek. Adjanak le régi és már nem használt ruhákat,játékokat,küldjenek ételeket. Mert a karácsony a szeretetről és a támogatásról is szól!
Ünnepeljük a karácsonyt,szeretetben és boldogságban!
2012. december 23., vasárnap
Valóban:aki keres talál!
Reménytelen évet és hónapokat tudhatok magam mögött. Összetört álmok után azt gondoltam:mi jöhet még ennél rosszabb? Mikor fogok ki kerülni ebből az ördögi körből? Hogyan fogom megtenni, hogy fogok kijutni ebből? Egyszercsak rám kacsintott a munka lehetőség édesanyám ismerőse által. Egyből állásinterjúra invitáltak és rohantunk is a leendő munkahelyemre. Nagy izgatottságom miatt először félre értettük,hogy megkaptam az állást. A főnök megerősítette: nem álmodtam tényleg van munkám,mert felvettek! Tudjátok mit éreztem abban a percben? Az elmúlt két év gyötrelme és súlya leesett a vállamról. A folytonos út keresés és a rengeteg miért-re meglettek a válaszok. Végre én is megtapasztalhatom a felnőttlét gyötrelmes és sikeres útját. Akárki akármit mond,nekem erre volt szükségem. Elindulni egy úton,valóra váltani egy álmot. Normális emberként részt vehetek a munkaerőpiac izgalmas forgatagába. Lehetnek pesszimisták az emberek,hogy jaj vissza sírod még a boldog gyerekkorodat és a suli időszakot. Most még nem sírom vissza. Lehet,hogy majd a jövőben siránkozni fogok,hogy jaj olyan jó lenne újra iskolába járni! Mindenki ezt csinálja,ha teljesen kimeríti a munka és elege van az egészből. Szerintem lehet pozítivan is felfogni a dolgot: megtudod csinálni!
Ha van lehetőség élni kell vele. Ha nehéz,küzdeni kell. Egy év meló keresés alatt küzdöttem és önismereti vizsgálaton estem át. Rájöttem,hogy egyszer szakács szeretnék lenni! Talán majd jövőre elintézem a dolgot,vagy 2 év múlva kitudja. Először az angol nyelvvizsga legyen meg és a biztos munkahely. Az jó,ha az embernek vannak céljai és álmai. Szeretném végig járni az utat és még mindig megszeretném találni önmagam. Most békében vagyok önmagammal, büszkén veregetem vállba magam,hogy ügyes kislány vagy. :) 2013 január 2.-án elkezdődik a nagy betűs élet, az igazi küzdelem és a való felnőtt élet.
Ha eddig hittem magamban,akkor jövőre is sikerülni fog!
Ha van lehetőség élni kell vele. Ha nehéz,küzdeni kell. Egy év meló keresés alatt küzdöttem és önismereti vizsgálaton estem át. Rájöttem,hogy egyszer szakács szeretnék lenni! Talán majd jövőre elintézem a dolgot,vagy 2 év múlva kitudja. Először az angol nyelvvizsga legyen meg és a biztos munkahely. Az jó,ha az embernek vannak céljai és álmai. Szeretném végig járni az utat és még mindig megszeretném találni önmagam. Most békében vagyok önmagammal, büszkén veregetem vállba magam,hogy ügyes kislány vagy. :) 2013 január 2.-án elkezdődik a nagy betűs élet, az igazi küzdelem és a való felnőtt élet.
Ha eddig hittem magamban,akkor jövőre is sikerülni fog!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)